Köszöntő
Kéninger Miklós
a Napkor Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
Napkor Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Kéninger Miklós tisztelettel köszöntöm azokat az embereket, akik érdeklődést mutatnak és betekintést szeretnének nyerni az önkormányzatunk munkájába, tevékenységbe és a napkori németek, svábok életébe!
Községünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírség közepén található. A falut már 1250-ben oklevél említi. A török hódoltság, és az azt követő Rákóczi-féle szabadságharc alatt a lakosság igencsak megritkult, ezt még tetézte az 1739-41-es pestis járvány, így a község az elnéptelenedés határára sodródott. A helyi földesurak, a Kállay család tagjai látván a nagy pusztulást, elhatározták, hogy a falut újból betelepítik, benépesítik. A választás a nyugatról jött német ajkú telepesekre esett, akik már előzőleg letelepedtek Szatmár és Zemplén vármegyékben. Szatmárból főleg a Nagykároly környéki németek lakta falvakból jöttek sváb telepesek. Mezőfényből, ahol az egyik sváb szerződés íródott, Csanálosról, Nagykárolyból, Kaplonyból, Kálmándról, Nagymajtényból és Vállajról érkeztek német gazdák.
Zemplén vármegyéből csak Rakamazról jöttek svábok Napkorra, de innen elég szép számmal. Közvetlen az Óhazából, sváb földről, csak néhány család érkezett.
A szatmári svábok származási helye Baden-Württemberg tartományban lévő Oberschwaben (felső sváb terület), és Schwarzwald (fekete erdő). A rakamazi svábok messzebbről jöttek, Hessen, Pfalz, Saar vidék, Lotharingia területéről és a Rajna vidékéről. Fontos tudni, hogy a szatmári svábokat gróf Károlyi Sándor, a Szatmári-béke egyik megteremtője, magán jellegű betelepítéssel hozta erre a vidékre. A rakamazi németeket a Bécsi udvar állami szervezésben telepítette át, főleg az elkobzott Rákóczi birtokokra. A szatmári svábok földműveléssel, állattenyésztéssel és iparosággal foglalkoztak. A rakamaziak szőlő és gyümölcstermesztésben voltak jártasak. Már német földön is így toborozták őket, hogy ki milyen szakmában járatos.
A napkori svábok pontos letelepedési idejéről tanúskodik két sváb szerződés (contractus), amelyek 1765-ben íródtak. Az egyik a szatmári Mezőfényen, a másik a zempléni Rakamazon keltezett.
A Kállay család 1761-ben felújította a napkori plébániát és templomot, mert a betelepülni kívánó svábok kikötötték, hogy csak olyan helyre költöznek, ahol a vallási és iskolai autonómiájukat szabadon gyakorolhatják. Továbbá kikötötték és írásba foglalták, hogy főbírót, bírót is csak maguk közül választanak. A letelepedésük után néhány év múlva 1770-ben már új német nyelvű iskola nyílt Napkoron, melynek vezetője az akkor germán származású plébános, Anton Ciwinger.
Az oktatásért a ludymagister (iskolamester) felelt. Ahhoz, hogy a német nyelvű iskolát beindíthassák, Mezőfényről hozták az első iskolamestert, Jacobus Gnandtot. Az egyházhoz Rakamazról hozták az első orgonistát, componátort, Bauer Clementet. A már napkorivá vált sváb emberek 1774-ben keresztet emeltek a Pócsi útra, aminek a fontossága az, hogy ezen az úton jöttek be Szatmár vármegyéből és ezen az úton zarándokolnak el évente Máriapócsra. A község ellenkező végében a rakamazi svábok, 1792-ben állíttattak keresztet az akkori Pazonyi útnak nevezett országút mellé, ahol a Hajnal-hágó szőlő van, mert ők itt jöttek be a leendő falujukba.
A letelepedési évek után elkezdték felvirágoztatni, lakhatóvá tenni a községet. Amit elődeink ránk hagytak, az a mi örökségünk. Nekünk utódoknak kötelességünk őrizni és továbbadni, nem csak a mának élni, hogy az utódaink is elmondhassák majd büszkén, hogy mi is őseink lábnyomában járunk.
Történeti áttekintés
Az önkormányzat munkájának történti áttekintése. 2010-ben alakult meg a Napkori Német Nemzetiségi Önkormányzat az alábbi képviselőkkel: Kéninger Miklós elnök, Támba Mária Emma helyettes, Támba László Györgyné képviselő és Gutyán Lászlóné képviselő. 2018-ban kibővült a képviselők száma 5 főre emelkedett Vislóczki Ágnessel.