A hitélethez kötődő emlékek

A Svábfaluban találjuk a Kápolnát, amely az utca névadója lett. Az 1831-es kolerajárvány után Szent Fábián és Szent Sebestyén tiszteletére a falu lakói szobrot állítottak. Majd e fölé a szobor fölé a grófi család kis kápolnát építtetett. Az oltárkép Szent Sebestyén vértanút ábrázolja nyíllal átlőtt sebeivel, előtte Szent Vendel, a pásztorok védőszentje térdel. A többszöri felújítás után 2012-ben, az építés 180. évfordulója tiszteletére emléktáblát helyeztünk el a kápolna falán, mely hirdeti: „E kápolna épült sváb őseink filléreiből 1832-ben Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére.”

A hit töltötte be őseink mindennapjait. Ebből nyertek erőt az emberpróbáló munkához, a csapások elviseléséhez. Vencsellő a betelepítés idején a zalkodi egyházközséghez tartozott, mivel azonban a zalkodi plébános németül nem tudott, így a rakamazi plébános látta el eleinte a falu lelkigondozását. Eszterházy püspök 1793-ban alapított önálló plébániát Újvencsellőn, melyhez hozzátartoztak Óvencsellő, Gáva, Balsa és Szabolcs egyházközségei is. Már a betelepítéskor kijelölték a templom helyét a falu közepén (a jelenlegi Honvéd utcával szemben). Később a falu földesura, gróf Dessewffy Sámuel Óvencsellő és Újvencsellő közötti telkét adta cserébe a templom felépítéséhez. A misézőhely ugyanis évtizedeken keresztül Pajer Péter újvencsellői zsellér házában volt. Dessewffy 1826-ban felépíttette a plébániaházat, mely fésűs beépítésű utcasorban, szabadon álló, földszintes klasszicista épület, ötoszlopos udvari tornáccal.

A kegyúrnak köszönhetően 1828-ban letették a templom alapkövét, és elindult az építkezés, mely 1830-ban anyaghiány miatt félbeszakadt ugyan, de 1834 közepére mind az épület, mind a berendezés elkészült. Nagyboldogasszony tiszteletére, 1834 szeptemberében szentelték fel.

A templom utcasornál beljebb álló, egyhajós klasszicista épület. Az 1912-es év szerencsétlenül alakult, mert torony ledőlt, utána csak csonka torony állt. 1921-ben a templomot erősen átépítették. 1944-ben a tornyot és a homlokzati részt a németek felrobbantották, mai homlokzata 1945 után épült. A mellette álló modern harangláb 1974-ben készült. Eredeti berendezései a főoltár, illetve a szószék.

Síremlékek

Több évtizede őrzi az ősök nyugvóhelyét a Sütőüzem mögötti Ótemető. A síremlékek állapota változó, de több esetben szépen olvasható az elhunytak neve, az elhalálozás éve.
A temető bejáratánál áll egy emlékkereszt, amelyet a helyiek Svábkeresztként ismernek. 1844-ben állíttatták engesztelő áldozatul a „jó öregek” sírja fölé a hálás gyermekek, majd felújíttatták a hálás unokák. Ez a felirat arra enged következtetni, hogy a telepített jó öregek ekkor már mind halottak voltak. Az emlékkereszten német nyelvű felirat őrzi az ősök emlékét.

A vencsellői településrészen belül, illetve a hozzá tartozó szántóföldekhez vezető utak mentén tíznél több kereszttel is találkozhatunk. Bár ezek történeteit nem ismerjük, valószínű, hogy azokat hálából, fogadalomból, köszönetből állíttatták istenfélő őseink.